Căutare

  Egy magyar nemzet él a Kárpát-medencében, az anyaországon kívül élő magyarok pedig nem „kisebbségek”, hanem az egységes magyar nemzet Erdélyben vagy Délvidéken élő részei, jelentette ki kolozsvári látogatásán Sólyom László köztársasági elnök, hozzátéve: folyamatosan ezt hangoztatta körútja során, hogy megértsék a magyarok, de a románok is. Csonka-Magyarország elnökének állásfoglalása hosszú évtizedek óta először villantja fel a tényleges nemzetegyesítés lehetőségét, hiszen míg a „kisebbségeknek” legjobb esetben csak többletjogok jár(ná)nak, addig népek gyakorolhatják az önrendelkezést (ez történik most Koszovóban, ami azért mérföldkő, mert először kaphat elsőbbséget az önrendelkezéshez való jog az állam területi sérthetetlenséghez való jogával szemben).
      Sólyom László Traian Băsescu meghívására érkezett háromnapos látogatásra Erdélybe és Romániába. Vasárnap este Terényi János bukaresti magyar nagykövet rezidenciáján erdélyi ’56-osokkal találkozott, és kitüntetéseket adott át nekik. Másnap megkoszorúzta Nagy Imre emléktábláját, majd román politikusokkal találkozott: előbb Markó Bélát kereste föl az RMDSZ-székházban, majd Traian Băsescut a Cotroceni-palotában. A román államfővel megpróbálta megértetni az önálló állami magyar egyetem és a BBTE-n létrehozandó magyar karok szükségességét, a két óhajtott autonómiaforma mellett viszont még a magyarországi diplomácia jellegzetes szemérmetességével állt ki: azt mondta, az EU-ban a kulturális autonómia szükséges, a területi pedig lehetséges, ha az állam alkotmányával is összhangban áll. Băsescu is hozta a román politikum érdekérvényesítő formáját: törvénytelennek, alkotmányellenesnek nevezte a székelyföldi népszavazást, és biztosította magyar kollégáját, fellépnek a kezdeményezők ellen, majd újra megoldottként próbálta bemutatni a magyarkérdést.
      Sólyom László másnap Marosvásárhelyre látogatott, a város két vezetőjével, Dorin Floreával és Markó Bélával való találkozása után a Sapientia egyetemen tartott előadást a diákoknak. Itt is leszögezte: a romániai magyarságnak joga van a teljes körű, önálló anyanyelvi képzésre. Bukaresti autonomista kijelentését itt már határozottabban fogalmazta meg: a kulturális autonómia Európában magától értetődő jognak számít, de ha egy közösség akarja, a területi önrendelkezés is megvalósítható.
      Látogatása harmadik napján az általa Erdély fővárosának nevezett Kolozsvárra érkezve Emil Boc polgármesterrel találkozott. Szóvá tette a magyar feliratok hiányát, a magyar egyetem ügye elleni fellépéseket, a két magyar oktató elbocsátását és az úgynevezett kisebbségi törvény megfeneklését. Boc válaszában elmagyarázta, hogy a közigazgatási törvény szerint nem jár a kétnyelvű felirat, Hantz Péter és Kovács Lehel ügye pedig munkajogi, nem etnikai természetű.
      Később Sólyom erdélyi 56-osokat hallgatott meg zárt ajtók mögött, az RMDSZ felügyeletével, majd az Erdélyi Múzeum Egyesület székházában a kolozsvári magyar értelmiség képviselőivel találkozott. Itt tett újra hitet amellett, hogy a Kárpát-medence magyarsága egy nemzet, melynek részei és nem kisebbségei vannak, majd miután meghallgatta a felszólalókat, megígérte: tanulmányozza a panaszokat, és hamarosan (vélhetően márciusban) visszatér Erdélybe. A kissé elhúzódott találkozó után a történelmi magyar egyházak vezetőivel vacsorázott az államfő.
      Tofán Zsolt képén Hantz Péter BKB-alelnök ajándékát, a kitenni nem engedett Magyar Irodalomtudományi Tanszék feliratú táblát magasba tartva vállal közösséget Sólyom a BKB-val és a magyar felsőoktatásért harcolókkal.